Van már gasztronómiai programja?

Az isztriai olívaolaj- készítők számos nagy értékű nemzetközi elismerést vihettek már haza. A kitűnő gasztronómiai kínálat miatt egész évben számos vendég érkezik a területre, és sokan nem is kóstolnak tovább az elemi alkotórésznél, kifejezetten a helyi olajokat keresik.
A horvát (és pici részben szlovén) Isztria sokak szerint az Adria legszebb vidékei közé tartozik. A tengerparti részeket jelképező „kék Isztria” mellett azonban a belsőbb „zöld Isztria” sem marad el természeti kincsekben.

„Uncto Corduba laetior Venafro, Histria nec minus absoluta testa” - így írt Marcus Valerius Martialis szülőhazájáról, ami magyarul így hangozna: „Cordoba, termőbb vagy az olajban dús Venafrónál, és tökéletes, mint az isztriai olívaolaj”. A Római Birodalomban az isztriai olívaolaj világhírnévnek örvendett, és az egykori gazdák leszármazottai ma is azon dolgoznak, hogy ezt az előnyt megőrizzék.
Jó tudni, hogy az olajfa bogyójából többféle minőségű olajat készítenek. A legértékesebb a hidegen préselt, kizárólag mechanikus – és nem vegyi – úton előállított extra szűz olívaolaj, amelynél a préselési folyamat során az olívacefre hőmérséklete nem haladhatja meg a 27°C-t. Az extra szűz olívaolaj készítésének egyik alapkritériuma, hogy a fáról való leválasztást követő 24 órán belül megkezdik a bogyók sajtolását, ellenkező esetben a gyorsan meginduló erjedés lerontja az olaj minőségét, többek között a savtartalmat is negatívan befolyásolja. Az extra szűz olívaolajok esetében jogszabály rögzíti, hogy a szabad zsírsavak részaránya – vagyis a savtartalom – nem lehet több, mint 0.8%. Az olaj savtartalmára és egyéb paramétereire vonatkozó vizsgálati eredményeket minőségtanúsítványon tüntetik fel.

De ha kistermelőknél kóstolunk, egy kis „zavarosságtól” sem szabad megijedni. Sok gazda palackoz szűretlen extra szűz olívaolajat, amely látszatra ködös, opálos. Manapság a fogyasztók fokozottabban keresik a természetesebb, kevesebb feldolgozási fázison átesett termékeket, ezért a szűretlen extra szűz olívaolaj is egyre divatosabb. A szűretlen olajban maradó szárazanyag-tartalom egyes ínyenc fogyasztók szerint komplexebb ízeket adhat.
A régió rangját jelző friss hír, hogy a Flos Olei 2012-es, a világ legjobb extra szűz olívaolajait értékelő szakmai kiadványában 43 isztriai és négy dalmáciai olívatermelő is helyet kapott. A szaklap idei száma azt is megkockáztatta, hogy Toszkána után az Isztriát nevezze meg a legígéretesebb és a második legkiválóbb olajtermelő vidéknek. Külön kiemelték a Rabacban található, Bosiljka és Duilio Belić tulajdonában álló Olei b.b.-t, amely tartósan produkálja kiváló eredményeit immár évek óta.
 

Az isztriaiak olyannyira büszkék ezekre az eredményekre, hogy a díjátadón filmet mutattak be, amely az „Isztria büszkesége, az extra szűz olívaolaj” címet viseli.