Keresés

Úti cél / szálláshely neve:


Felnőtt

Gyermek

További keresési opciók

Csatlakozz hozzánk!
Hírlevél
EUB utasbiztosítás

Trogir Csontváry ecsetjén

A Budapesttől 780 km-re fekvő, festői szépségű Trogirba előbb-utóbb a történelmi városok, és a mediterrán nap rajongói közül mindenki ellátogat, így tett annak idején Csontváry Kosztka Tivadar is, aki többször is vászonra varázsolta a dalmáciai napfényt.

A Ciovo sziget és a szárazföld találkozásánál található, apró középkori városka nem véletlenül kapta a „kis Velence” jelzőt. Az UNESCO világörökség részét képező óváros egy kis szigeten díszeleg, ami réges-régen ugyan félsziget volt, de a görögök elválasztották szárazföldtől, így most csak hídon, vagy hajóval közelíthető meg. A települést azonban gyakorta „múzeumvárosként” is emlegetik, és az erre fogékonyak valóban alapos történelmi és kulturális leckét vehetnek ebből a díszkötésű emlékkönyvből. Trogir esetében épp ezért nem lehet említés nélkül elmenni amellett, hogy ki mindenki hagyta itt ujjlenyomatát.

 



Az első házakat az őslakos illírek építették, de hamarosan jöttek is az első gyarmatosítók, a siracusai görögök, akik Kr.e. 3. században megalapították Traguriont. Később a terület a Római Birodalom fontos kikötője, majd a Bizánci Birodalom része lett, aztán a népvándorlással megérkeztek az avarok és a szlávok, majd Nagy Károly szemelte ki a várost, aztán a X. században a megalakuló horvát állam, később a Magyar Királyság része lett. Nyomott hagytak itt a Velenceiek, Bizánciak, Napóleon, és a Habsburgok is – ezt az ékkövet mindenki magának akarta. 1918-ban Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, később Jugoszlávia része lett, 1941-ben három évre Olaszország is rátette kezét, de az 1990-es népszavazás óta úgy tűnik, a dalmátok nyugodtan alhatnak Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb üdülővárosában, ahol a kis utcákban maximum a tolongó, vidám turisták zajonganak.

 


Ezek után valószínűleg semmi meglepő nincs abban, hogy a város kapuja velencei, az épületeken egyformán felfedezhetők a reneszánsz, a gótika, és a barokk stíluselemei, a város utcáinak szerkezete pedig görög ízlés szerint alakult.

Az alkonyatkor legszebb pompájában díszelgő kikötőről, vagy a dómról, a Cippio-palotáról, a Municopioról, a loggiáról és az óratoronyról, de a spliti öböl gyönyörű természeti adottságokkal bíró, fotogén városkájának még számos négyzetméteréről már rengeteg profi és amatőr fénykép készült. Mégis, ha egy képbe sűrítve szeretnéd viszontlátni Trogir hangulatát, akkor érdemes elidőzni Csontváry Kosztka Tivadar, „Visszatekintő nap Trauban” című festményénél. A Szent Lőrinc székesegyház melletti óratorony és a lenyugvó nap fénye ugyanis a zseniális festőt is megihlette.

 



A sokat utazó művész nem egyszer járt Dalmáciában, Trogirban (Trau) például elég hosszú időt töltött ahhoz, hogy 1900-ban kiállítóként is szerepeljen a Nemzeti Szalon katalógusában, bár a tárlaton már nem mutatta be művét. Minden esetre a festményen a következő ajánlás olvasható: „festé Tivadar az Országháznak ajándékul”.

 


A Napút festőjéről úgy tartják, gyönyörűen, mondhatni transzcendens értéket teremtve örökítette meg a nap és a hold fényeit képein, mégis kevés olyan alkotása van, ahol a napot közvetlenül festi le (sokszor viszont egyszerre van jelen a holddal). A trogiri képen azonban nem pusztán a környezet színvilágában tükröződik vissza a nap, hanem – mint a mediterrán vidék örök védjegye – még éppen látható az épületek felett. Csontváry mesterien értett a fényekhez, de ecsetvonásainak megcsodálását követően érdemes személyesen utána járni annak, hogy napszakok szerint változó, élő performansz keretében, milyen árnyalatokban festik meg Trogir utcáit a színek legnagyobb szakértői, a dalmáciai napsugarak.

www.adriaonline.hu - A napos oldal!

KAPCSOLÓDÓ SZÁLLÁSOK:

A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom.