Friuli-Venezia Giulia

Friuli-Venezia Giulia régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az Adriai-tengerbe ömlik.
E festői régió területének 42%-a (északi részei) hegyvidéket alkot, míg a tájegység többi részét dombok és síkságok teszik változatossá. Az Adriai-tenger a Trieszti-öbölnél határolja a karsztos fennsíkban végződő tartományt. A hegyvidék része a Juliai-alpok és a Karni-Alpok festői vonulatai, ez utóbbi összeköti Olaszországot Ausztriával és Szlovéniába is átjárót képez.
Friuli Venezia terngerpartjainak hossza eléri a kb. 150 km–t hosszúságot a Tagliamento folyótól Muggia településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói lagúna, vagy a Gradói lagúna, míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotte Gigante barlang is. A régióban rengeteg természetvédelmi terület, rezervátum és egy tengeri védett terület, a Riserva Marina di Miamare található.

Több népszerű síközpont is a található a tartományban: Piancavallo, Sella Nevea és Tarvisio a legkedveltebbek. Gyógyturisztikai szempontból szintén fontos terület, Grado már a Monarchia idejében híres volt termálfürdőiről, Lignano és Arta Terme pedig modern termálkomplexumaikkal vonzzák a turistákat.

I. e. 2. században a terület római uralom alatt állt. Később bizánci befolyás alá került, majd innen Velence és a Habsburgok kezére jutott. 1866-ban előbb nyugati területe lett Olaszország része, majd az I. világháború után a keleti is. A régiónak ma közel 1 millió 200 ezer lakosa van. A területen jelentős szlovén nemzetiség él. Friuli- Venezia Giuliát ma négy megye (Gorizia, Ordenone, Udine és Trieszt) és 219 település alkotja.
Érdekesség, hogy a friuli nyelv a rétoromán nyelv egyik fő változata, amelyet az olaszországi Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban mintegy 800 000 ember használ és ebben a régióban hivatalosan elismert nyelvi státusszal rendelkezik. Több nyelvjárásra oszlik (középső, északi, dél-keleti, nyugati), amelyek főleg a szavak utolsó magánhangzójában különböznek egymástól.

Elrejt -