Chalkidiki- félsziget
Ezen a vidéken éltek egykor a gigászok, az istenek ellenségei. Az ellenük vívott harcban vesztette el Poszeidón tengeristen háromágú szigonyát, így keletkezett a Chalkidiki-félsziget. Az õrjöngõ Athosz gigász egy hatalmas sziklarögöt dobott az istenekre. A gonoszok eltakarodtak, a "lövedék" ottmaradt Athosz szent hegyeként. Chalkidikin sok település a "nea" vagy "neosz" elõnevet viseli, ami "újat" jelent: 1922-ben, a vesztes török háborút köv...
Bővebben +
![]()
Chalkidiki- félsziget
Ezen a vidéken éltek egykor a gigászok, az istenek ellenségei. Az ellenük vívott harcban vesztette el Poszeidón tengeristen háromágú szigonyát, így keletkezett a Chalkidiki-félsziget. Az õrjöngõ Athosz gigász egy hatalmas sziklarögöt dobott az istenekre. A gonoszok eltakarodtak, a "lövedék" ottmaradt Athosz szent hegyeként. Chalkidikin sok település a "nea" vagy "neosz" elõnevet viseli, ami "újat" jelent: 1922-ben, a vesztes török háborút követõen a hazájukat elhagyni kényszerülõ kisázsiai görögök egy része a félszigeten talált új otthonra. A környék õsidõk óta lakott, ahogy ezt egy a Petralónai-cseppkõbarlangba tett kirándulás bizonyítja. /Szalonikitõl kb. 60 kilométerre és Nea Silától 4 kilométerre a Kasszandra felé futó fõútvonalon, talaj és boltozati cseppkövek, múzeum./ Kihalt állatok csontmaradványain és egy õskori tûzhelyen túl a régészek egy kõkori elõdünk koponyájára bukkantak a titokzatos barlanglabirintus vörhenyes színben játszó álló és függõ cseppkövei között. A félsziget nagyon rövid idõ alatt a turisták paradicsomává vált. Észak-Görögország leglátogatottabb üdülõterülete. A félsziget, melyet két tó /Koroni és a Volvi-tó/ választja Macedóniától, 10-15 kilométer széles és 30-50 kilométer hosszú. A három földnyúlvány: Kasszandra, Szithónia és Athosz , a 2.033 méter magas Athosz-heggyel.
Chalkidiki fõvárosa és egyben gazdasági központja az 550 méter magasan elterülõ település Poligiros (4400 lakos). A városkában van kis múzeum, melyben a Chalkidikin talált régészeti leletek láthatók. Poligiros a kiinduló állomása a Holomón-hegyre (1165 méter) vezetõ hegyi túrának. A hegyrõl páratlan kilátás nyílik a félszigetre és a három földnyelvre. Érdemes kitérõt tenni Olünthoszba, mely Poligirosztól 23 kilométerre déli irányban fekszik. Már az õskorban lakott terület volt. A perzsa háborúk után megsemmisült, de késõbb újra felépítették és benépesítették i.e. 383-ban Spárta indított támadást ellene, de csak
i.e. 379-ben adta meg magát. Békét kötött Athénnal, mely a Philipposz elleni háborúban csapataival támogatta a várost. i.e. 348-ban II. Philipposz azonban gyõzelmet aratott és a várost szétrombolta. Olünthoszt azóta nem építették újjá. Az egykori városból mára a házak 30-50 cm magas fõfalain és az utcák nyomvonalain kívül semmi nem maradt meg. De a romok érdekes képet adnak az egységes építészeti terv alapján épített elsõ európai városról.
Elrejt -
