Plitvicei tavak

Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak-déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela-hegységben. 190-200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is. Délen a Fekete- és a Fehér-folyók egyesüléséből született Matica által táplált Proscensko-tó terül el, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 km távolságban az utolsó tó, a Sastavci 483 méterre van a tenger felett. Szintkülönbségük 156 méter, ezt győzi le a sok vízesés csodálatos lát...

Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km², ebből a tavak felülete 2 km². A tizenhat tó észak-déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela-hegységben. 190-200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is.

Délen a Fekete- és a Fehér-folyók egyesüléséből született Matica által táplált Proscensko-tó terül el, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 km távolságban az utolsó tó, a Sastavci 483 méterre van a tenger felett. Szintkülönbségük 156 méter, ezt győzi le a sok vízesés csodálatos látványt biztosítva a látogatóknak. A tórendszer vizét a Korana folyó vezeti el. A 20 ezer hektáros nemzeti park a horvát Karsztvidéken található, a Kis-Kapella és a Plesevica hegyvonulatokat elválasztó völgyben.

A nemzeti park több mint 200 négyzetkilométeren terül el. A leglátványosabb részek azonban maguk a tavak. Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbbike 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között.

Bármilyen évszakot is válasszunk a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk. Aki pedig télen szánja rá magát a Plitvicei-tavak megismerésére, igazán egyedi látványra számíthat, hiszen jég borít mindent, csipkefüggönyként tárulnak elénk a vízesések. A tórendszer két részből áll, a felső és alsó csoportból. A dolomitvölgyben fekvő felső tavakat tartják a legszebbnek, míg az alsó tavak kisebbek, vizük sekélyebb. A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk átkelni. A 3 km hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel.

A parkot több bejáraton át közelíthetjük meg. A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel szállhatunk fel az autóbuszra, illetve a hajóra. A jegyek eltérő színűek, a park területén sétálva ezt a színt kell követnünk. Attól függően, hogy melyik bejáraton át lépünk be a parkba, először hajóval vagy busszal indulunk kirándulni, s a séta végén másik közlekedési eszköz visz vissza bennünket a kijárathoz. Kutya pórázon behozható.

Természetes módon a tavakat tápláló hegyi patakok is zuhatagokkal, vízesésekkel tarkítják a tájat. Számtalan kanyarulattal, csendben keresi útját a jelentéktelen Plitvice-patak a kiterjedt lombos erdőségben. Célja egy sokkal szélesebb folyó, amivel furfangos módon egyesül: 71 méter magasságból ömlik a Plitvice ezüstösen csillogó vize a Korana-folyóba. A közlekedés még gyalogosan is nehéz, a turistákat palló úton vezetik végig a területen. A turistaút csak néhány helyen visz a lejtős szárazföldön. A völgyben lefelé haladva, az szurdokszerűen összeszűkül, ami csak egészen kicsi tavacskák kialakulását teszi lehetővé. Ugyanakkor itt jöttek létre a legnagyobb - 30-40 méteres - és legszebb vízesések, mint a Korona és a Plitvice.

Tavak:
Novakovica brod: a legalsó tó, mielőtt a Korana patak elhagyja a völgyet. A tó hossza 90, szélessége 50 méter, mélysége 3 méter, pallókon haladva érhető el a 76 méteres sziklaszirtről alázúduló Plitvica patak. Kilátót is találunk a tónál.

Kaludjerovac-tó: a tenger szintje felett 505 méteren lévő tó hossza 225, míg szélessége 70 és 100 méter között változik.

Gavanovac-tó: átlagosan 10 méter mély, hossza 100, szélessége 65 méter.

Milanovac-tó: az alsó tavak legnagyobbja a 18 méter mély Milanovac-tó, melynek hossza 470, szélessége 50 és 90 méter között változik.

Kozjak: a tórendszer legnagyobb tava, a Kozjak majd 2,5 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 670 méter, míg legnagyobb mélysége eléri a 46 métert is.

Gradinsko-tó: a Gradinsko-tó már 553 méterre helyezkedik el a tenger szintje felett, vagyis a tavakat bejárva, már mintegy 50 métert emelkedtünk és a folyó is ennyit zuhan a vízeséseken keresztül. A tó legnagyobb mélysége 10 méter és területe majdnem eléri az 1 km²-t.

Zúgók sokasága után következik a Galovac-tó, melyet felülről megkerülve csodás kilátásban részesülünk. 582 méter magasan van és legnagyobb mélysége 24 méter. A tó végénél a víz több helyen is közel 20 méter magasból zúdul alá. A már fentről is megcsodált vízesések ilyen közelről még csodálatosabbnak tűnnek.

Kis-Jovinovac-tó

Vir-tó

Nagy-Jovinovac-tó

Baltinovac-tó mentén haladva még három tavat találunk.

Okrugljak-tó: utunkat jobbról szegélyezi, mely már 613 méter magasan van a tenger szintje felett és a víz egy 7 méteres vízesésen keresztül érkezik bele a Ciganovac-tóból.

Ciganovac-tó

Proscansko-tó: a Felső-tavak sorát, és egyben a Plitvicei-tavakat a Proscansko-tó zárja. A tó felszíne 636 méter magasan helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a Novakovica brod-tó 133 méterrel helyezkedik lentebb ettől a szinttől. A Proscansko-tó legmélyebb pontja 37 méter, hossza 2,1 kilométer, szélessége pedig 180 és 400 méter között változik.