Gyorsétterem toszkán módra

Toszkánától már csak a népszerű toszkán témájú filmek nyomán is sokat vár az ember, megérkezve aztán azzal szembesültünk, hogy ez az olasz régió még sokkal barátságosabb és magával ragadóbb, mint azt valaha is képzeltük.
Érdemtelen lenne bármit is kihagyni a régió szépségeiből, hiszen Firenze dómja, Siena legyező alakú főtere, San Gimignano tornyai, Orbetello vagy Principina a Mare festői tengerpartja; vagy Pisa vidám, vásári forgataga mind önmagában megérne száz cikket is. Mi az Orbetello üdülőfalut próbáltuk ki, ahonnan gyorsan el lehet jutni Toszkána legszebb részeibe autóval, és még a szintén közeli Rómára is szánhattunk két napot. Mégis egy különleges, családi vezetésű éttermet, az Antica Machelleria Cecchinit ajánlanám most az idelátogatók figyelmébe, amelyre még elutazásunk előtt bukkantunk az interneten.
 

Panzano kis város, eldugva a Toszkán dombok közt, körülbelül félórányi autóútra Sienától. Mégis érdemes egy kis kitérőt tenni és lejönni a főútról, hiszen a dombok közt, kanyargós szerpentinen haladva tárult csak fel igazán a toszkán táj. Az olívaligetek után hamarosan felbukkantak a szőlőföldek is a következő domb oldalában, és a látvány annyira magával ragadta az akkor már igencsak éhes társaságot, hogy a kocsiból is fotózni kezdtünk.
 

Panzanóba érve azonnal az étterem keresésére indultunk, az internetes forrásból ugyanis kiderült, hogy ebédet csak háromig lehet kérni. Az idő ekkor már háromnegyed három körül járt. Hogy Dario Cecchini, az étterem tulajdonosa mekkora sztár a környéken, akkor vált nyilvánvalóvá, amikor útbaigazítást kértünk. Szinte a kérdést sem kellett feltennünk, egy helyi fiatalember olasz akcentussal és széles gesztusokkal máris útbaigazított, tudván jól, hogy mindenki a McDario menü miatt látogat el Panzanoba.
 

Cecchini a tradícionális olasz hentesek közül való, akik csak a legkiválóbb minőségű biohúst adják vendégeiknek a földszinti hentesüzletben és az emeleti étteremben is. Maga a hely annyira el van dugva, hogy segítség nélkül nem könnyű megtalálni, mindössze egy McDario tábla jelzi, hogy nem egy egyszerű hentesüzletről van szó. A fogadtatás szívélyes és laza, csupa fiatal pincér, maga Dario vezet fel minket az asztalunkhoz egy, a hentesüzletből nyíló rejtekajtón keresztül – ekkor már éreztük, hogy a folytatás is csak jó lehet.
 

 
Kétféle menü van mindössze, a 10 €-s McDario (toszkán húspogácsás menü, kiváló minőség kedvező áron) és a 20 €-s toszkán menü (bőségesebb vegyestál mindenféle húsételekből zamatos helyi zöldségekkel körítve). A ház bora kiváló, az aperitifeket ingyenesen és jó szívvel kínálják. Pincérünk már az előttünk távozó párral is a szemünk láttára ivott meg egy kupicával, és velünk is örömmel koccintott.
 

A srác és az egész hely rendkívül bohém és laza, egyetlen dologban nem ismernek tréfát: az ételek minőségében. Bár csupa remek fogást kóstoltunk korábban is Toszkánában, ilyen jót egész nyaralásunk alatt nem ettünk sehol. A húspogácsa szaftos és jól átsült, a fűszerezés nem tolakodó, mégis karakteresen toszkán. Hozzá ropogós krumpli, lédús zöldségek és háromféle csodálatos házi szósz. A borok szintén nagyon jó áron vannak, és a minőségük sem hagy kívánni valót maga után.

Az élményt pincérünk tette teljessé, aki kollégájával együtt kedvesen és közvetlenül mesélt nem csak az ételek és a röviditalok elkészítéséről, de a helyiek életébe is beavattak bennünket, kíváncsiskodó turistákat. Egy szóval gyorséttermi áron ebédeltünk egy olyan helyen, ahol az étel öt csillagos és ahol a pincér barátságos, és ráér veled tölteni az idejét.
 

Jack Nicholson amerikai színész azt nyilatkozta, miután Darionál járt, hogy ez volt a legjobb húspogácsa, amit valaha evett. Dario kérésünkre büszke mosollyal meg is mutatta azt a Nicholsontól kapott faxot, amelyet bekeretezve, féltett kincsként őriz: "Kedves Dario, úgy érzem, Amerika egyre inkább az alkoholellenesek, vegetáriánusok és puritánok hazája lesz. Én a magam részéről továbbra is mindennél jobban imádom a vörösbort, a húst és a gyönyörű nőket. Őszinte barátsággal: Jack Nicholson." Az öreg Jack lelkesedésében osztozva távoztunk mi is, és azóta is álmodunk néha arról a húspogácsáról.